Pécs a török hódoltság alatt színes és mozgalmas, idegen bazárváros. Tarka ponyvával letakart szekerek közlekednek az utcákon. Sátrak ernyõje alatt keleti portékákat kínálnak hangos szóval az árusok. A Tettye alatti városrész már a középkorban lakott hely volt. A Tettyén fakadó források bõ vize számos malmot hajtott. A patak két partjára telepedtek a házak.Ide húzódott a Balkánról bevándorolt szláv lakosság is.

Szatmáry György püspök nagyarányú építkezésbe kezd itt, a Tettyén álló nyári palotájának romjai ma is láthatóak. A kor magyar történetíróinak egész sora mûködött Pécsett az õ gyámsága alatt. Szatmáry titkára Oláh Miklós, aki 1536-ban készült Hungaria c. mûvében az akkori Magyarország hiteles képét rajzolja meg. Itt mûködik Brodarics István, akinek a mohácsi csata részletes leírását köszönhetjük. 1520 körül itt szerezhette deákos-zenei mûveltségét Tinódi Lantos Sebestyén, aki a kipusztult Tinód (Baranya megye) nevû faluból származhatott.

Oláh Miklós: A reneszánsz város

"Pécs püspöki székhely, a terebélyes tölgyekkel berított Mecsekhegy tövénél terül el. Székesegyháza valóban fényes és büszke építmény, az ettõl északra levõ Szûz Mária kápolnában Miklós pécsi püspöknek, a püspökök mintaképének sírja látható. A vár alatt terül el a gyönyörû város, itt laknak a kanonokok és a többi lelkészek. A hegy északai oldalán levõ püspöki kertben eredõ forrás negyven malmot hajt; a hegybõl még több forrás is fakad, melyeknek vizét csatornákon a városba vezetik; bora híres."

kanonok: a katolikus egyházban a káptalan (kanonokok kolégiuma; a püspök tanácsadó testülete) tagjai. A plébános után következõ egyházi rang.

A város szellemi és anyagi gazdagságára bizonyíték, hogy a mohácsi csata után a török ugyan felégeti a várost, de hamar odébbáll. A magyar fõurak viszont zsákmányoló pusztításokat hajtanak végre a városon. 1543-ban a török végleg megtelepedik a falakon belül. Jól mutatja az ének töredék, mit is vesztett a város a török hódoltsággal:

"Itt volt Athénje a magyaroknak,
sok mûvészetek itt virágoztak.
Küzdõtér lehettél
volna, ha összemér
tudós és mûvész vér
elmét a porondon akkor még."
Siralmas ének... (Zsikó Gyula ford.)

A Tettye alatt épült fel, s ma is látható a Mindenszentek temploma. Baranya lakossága a reformáció korában nagyrészt a hitújítás oldalára állt. Pécs unitárius papja, Válaszúti György 1588-ban itt látja vendégül az éppen akkor Ráckevén lelkészkedõ Skaricza Mátét, aki korának mûvelt énekszerzõje. Kettõjük "Pécsön való beszélgetésének..." leirata a Pécsi Disputa, ami a kor kiemelkedõ hitvita dokumentuma. Mindezt Válaszúti György írásából ismerjük. "Az pétsi körösztyén röndnek, méltatlan prédikáronának, Válaszúti Györgynek, Skricza Máthéval, az kevieknek tüsztöletes és böcsületös prédikátorával Pécsön való beszélgetésének ...igaz oka és röndi." címen.

unitárius: a reformáció talaján a 16. sz.-ban alapította Dávid Ferenc Erdélyben. A szentháromságot tagadó nézeteket alakítottak ki.
lelkész: Katolikus egyházi közösség papja

1664-ben egy török utazó Evlia Cselebi látogat Pécsre, írásaiból sokmindent megtudhatunk a 17. századi városról. A túlzásoktól sem mentes leírások híven mutatják, hogy a török hogyan használta fel és alakította át a város gazdagságát a maga igényeire.
"Leírására hiányos a nyelv, és az ékesszóló beszédje töredékes. A korábbi idõben ebben a fõiskolában keletrõl és nyugatról több tanuló lakott, kik az összes különös és csodálatos tudományokat mestereiktõl látván, a tudományokat tökéletesítették. Jelenleg azonban a szobácskákban katonaság lakozik és a lakosokkal szórakozik." Talán az õsi egyetem falairól olvastunk?

Megfordul Pécs falai alatt a költõ Zínyi Miklós is. Az Aradi vértanúk útja feletti sétányon olvasható, hogy arról a dombról löveti ágyúival a várat. A fentebb idézett Siralmas ének errõl a török iga alatt nyögõ városról c. irodalmi emlék további részlete jól szemlélteti, hogy Pécs a török korban elveszti rangját, amit a reneszánszban Mátyás ideje alatt megszerzett.
"Ékesedtél számos templomokkal,
erõs bástyákkal, védõ tornyokkal.
Éden volt a neved,
más nép irigykedett,
több ilyen nem lehet még
a nagy világon, - s most ellenkezõ kép."