A török utáni újjáépítés csak a XVIII. század második felében indult meg. Ekkor kerül sor Pécs belvárosának mai arculatát is meghatárzó építkezésekre. Az egyházi épületek szomszédságában a jómódú polgárság kõkeretes, kapuboltozatos házakat, a közigazgatási hivatalok nagy palotákat emeltetnek. Ugyanerre az idõszakra esik a magyar irodalom életében a szépirodalom különválása. Pécs iskolaváros lévén, kiindulópontja lesz sok reformkori író, költõ életpályájának.

A barokk kori Pécs szellemi életének legjelentõsebb mozgatója egy nagymûveltségû fõpap, Klimo György püspök. A Tettyén folyó patakok olcsóbbát tették a papírgyártás technológiáját, hiszen európa szerte drága volt a papír elõállítás. Engel János budai nyomdász1773-ban létesített nyomdát a városban. Klimo a következõ évben könyvtárat alapít. Szabályzata még ma is érvényes kívánalmakat fogalmaz meg:

barokk: a reneszánszt követõ korstílus. A 16. sz.-ban alakul ki Itáliában Magyarországon a 18. sz. végéig tartott. A képzõmûvészetekben dinamikusan hullámzó, lendületes formák, a díszítettség jellemzi. Megjelenik az irodalomban is. Nálunk pl. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem c. eposzában van jelen.

"A könyvtár küszöbét titkon át ne lépd. A polcokhoz ne nyúlj. Kérd a könyvet, amelyet olvasni óhajtasz. Használd azt, de õrizd meg tisztán. Ne rongáld hasogatással, szurkálással, sem jeleket bel ne rójj. Könyvjelzõt belehelyezned szabad. Másolván, a könyvre ne könyökölj, papirost se tégy reá, és jó messze, jobb felõl tartsd a tintát meg a porzót. Ostoba, üres fecsegõ maradj távol. Csendben légy, hangos olvasással másokat ne zavarj. Elmenvén, a könyvet csukd be. A kicsit add vissza a felügyelõnek, a nagyot reá bízva hagyd az asztalon. Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz. Térj vissza gyakrabban."

A könyvtár a püspök halálakor 15 000 kötet könyvet számlált. Klimo még a francia Enciklopédia köteteit is megszerezte. Tevékenységének méltó folytatója Szepesy Ignác. 1830-ban a könyvtárat új, nemes vonalú klasszicista épületet emeltet. Szepesy nyomdát is alapít. E nyomdában adják ki Csokonyi Vitéz Mihály "A haza örömnapja" c. 310 soros költeményét, amit a költõ Széchenyi Ferenc fõispánná választása alkalmából írt. A polgárosodó Pécsen sok fogadó, vendéglátó hely nyílott. Megszáll itt Csokonai, Bonyhádon nevelõsködõ Vörösmarty, továbbá Mohácson a színészetnek búcsútmondó Petõfi is. A színtársulatok is szeretettel keresik fel a várost, hiszen mûértõ közönsége biztos megélhetési forrás volt a színészeknek. Déryné így ír a naplójában:

"Pécs kedvelt hely volt a magyar színészek számára, mert mûértõ közönsége szívesen látogatta az elõadásokat. Operákat is lehetett adni, mert a püspöki zenekarban képzett zenészeket találtak..."

A nemzeti nyelv ápolásának igénye lassan behatol a pécsi iskolákba. 1819-tõl már külön osztályzatot kapnak a tanulók magyar nyelvbõl. Az Országgyûlés csak 1843-ban mondja ki: a hivatalos nyelv a magyar.

A reformkori idõszak pezsgõ politikai és szellemi eseményei közül Kossuth Lajos cikke szól -igaz elmarasztalóan - Pécsrõl.

Kossuth Lajos: Bot, vesszõ, korbács
Egy olvasói levélbõl idéz elõször a politikus: " Szombat volt, és Pécsett hetivásár. A nap örvendve ragyogott le a mennynek vidám kék színébõl. (...) Két szerencsétlen, rémítõ tölgyderest és jókora kötet mogyorópálcát emel vállain, és sejteni hegyta, mi következik. Megáll most a piacon az egész expedíció. Tódul a sokaság, bámulni a vérfagylaló exekúciót, színpadi jelnetként nézni ember kínoztatását. (...) Útam a nemzeti iskolák közelébe vitt, s innen szintúgy, mint a piacól fühasító jajgatás hatá meg füleimet..."
" Íme! egy évszázadon át botozzuk a népet minduntalan. Elég hosszú idõ meggyõzõdhetni, hogy a bot, korbács nem jó nevelõ. Kísértsük meg egyszer az ellenkezõt, rosszabbul nem üthet ki a dolog, mint ahogy most van..."

exekúció: végrehajtás

1843-ban irodalmi zsebkönyv a Pécsi Aurora jelent meg. Balogh Károly a fiatal szerkesztõ felhívással fordult a kor jeles íróihoz. Kölcsey Ferenc is küldött kéziratot a zsebkönyv számára. Van egy érdekes mozzanat az évkönyvvel kapcsolatban. Szeberényi Lajos Petõfi barátja lemásolta a híres költõ 3 versét Pozsonyban, s elküldte Balogh Károlynak Pécsre az övéivel együtt. Nem tudni hogyan, de a Petõfi versek nem jelentek meg az Aurorában. Csak 1956-ban Hernády Ferenc könyvtáros bukkant rá a Balogh hagyaték vizsgálatakor. Íme az egyik:

A visszatért

Újra szelíd öledben, szeretett szép földe hazámnak
Lel pihenést vándor sorsharag ûzte fiad.
Szólni akar sokat és szépet 's üdvözleni téged,
'S e' szent órában szózatos ajka kihalt.
Ám hogy szíve tiéd, szíve' jobb érzési tiéid
Szüntelenül: légyen csókjai' lángja tanú.

Petrovich Sándor